Majd hétfőtől
„Majd hétfőtől.” Talán az egyik leggyakrabban használt mondatunk, amikor változtatni akarunk valamin. Csak van egy apró bökkenő: ugyan ki szereti a hétfőt? 😅
Majd hétfőtől.
Talán az egyik leggyakrabban használt mondatunk, amikor változtatni akarunk valamin.
- Hétfőtől diéta.
- Hétfőtől edzés.
- Hétfőtől korábban fekszem.
- Hétfőtől kevesebbet nyomkodom a telefonom.
- Hétfőtől rendet tartok.
- Hétfőtől nem rendelek kaját.
- Hétfőtől tényleg összeszedem magam.
És itt azért álljunk meg egy pillanatra.
Miért pont hétfőtől?!
Hiszen ha van nap, amit kollektíven utálunk, az nagyjából a hétfő. 😅
Tele van vele minden közösségi oldal.
- „Túléltem a hétfőt.
- „Hétfő van, ne szólj hozzám.
- „Kávé nélkül ma nem vállalok felelősséget.
- „Még csak hétfő van?!
- „Mikor lesz már péntek?
A hétfő eleve nehéz.
Vissza kell rázódni. Korábban kelni. Újrakezdeni a munkát, az iskolát, a rohanást, a logisztikát, a bevásárlást, a határidőket, az egész heti mókuskereket.
És mi erre mit találunk ki?
Tegyünk még rá valamit.
- Hétfőtől még fogyókúrázom is.
- Hétfőtől még edzeni is fogok.
- Hétfőtől már nem eszem édességet.
- Hétfőtől még napi két liter vizet iszom.
- Hétfőtől már este tízkor ágyban leszek.
Hát persze. 😅
Lehet, hogy a tervünk már ott hamvában holt, amikor kimondtuk, hogy „majd hétfőtől”.
Mert miközben tudatosan azt mondjuk:
„Hétfőn új életet kezdek!”
…a tudatalattink valószínűleg a sarokban ül, és csak annyit kérdez:
„Te teljesen megőrültél?” 🤣
Kicsit olyan, mintha eleve olyan napra időzítenénk a nagy változást, amelyikről már előre eldöntöttük, hogy nehéz lesz.
Vagyis lehet, hogy néha nem is lusták vagyunk.
Csak meglepően kreatívan bojkottáljuk saját magunkat.
És nem csak a hétfő ilyen.
Szeretünk mindent valami mesterséges, már-már misztikus határhoz kötni.
- Majd elsejétől.
- Majd januártól.
- Majd szeptembertől.
- Majd a születésnapom után.
- Majd ha vége az ünnepeknek.
- Majd ha nyugodtabb időszakom lesz.
- Majd ha rend lesz itthon.
- Majd ha több időm lesz.
Mintha a naptár bizonyos pontjain valamiféle láthatatlan kapu nyílna.
Átlépünk rajta, és egyszer csak fegyelmezettebbek, motiváltabbak, kipihentebbek és céltudatosabbak leszünk.
Spoiler: valószínűleg nem leszünk. 😅
A hétfő csak hétfő.
Az elseje csak elseje.
Január elseje pedig — minden ünnepélyessége ellenére — ugyanúgy egy nap, amikor lehetünk fáradtak, kedvetlenek, szétszórtak vagy egyszerűen csak emberek.
A változást nem a dátum indítja el.
Hanem az a pillanat, amikor tényleg megteszünk valamit.
És ehhez nem kell hétfő.
Lehet kedd 14:37.
Szerda este.
Csütörtök reggel.
Vagy egy teljesen jelentéktelen vasárnap délután, amikor egyszer csak azt mondod:
„Na jó. Ezt most megcsinálom.”
Nem kell új életet kezdeni.
Nem kell egyszerre mindent megváltoztatni.
Nem kell hétfőtől tökéletesnek lenni.
Elég lehet ma egyetlen dolgot egy kicsit másképp csinálni.
Aztán holnap még egyszer.
És egyszer csak arra eszmélsz, hogy amit három hónapig „hétfőtől” terveztél…
azt egy teljesen átlagos szerdán elkezdted.
MostKimondom: lehet, hogy nem a motivációddal van baj.
Lehet, hogy csak túl sok mindent akarsz egyszerre, ráadásul pont hétfőn. 😅
Te mit halogatsz már legalább három hétfő óta?
És ha már itt vagy: mi lenne az az egyetlen apró dolog, amit nem hétfőtől, hanem akár ma elkezdhetnél?
Nem kell hétfő. Lehet ma is. ❤️