Vissza a bloghoz
Kimondom2026. augusztus 9. · 6 perc olvasás

Amit vasárnap ebédnél megint nem mondtam el

Van egy mondat, amit húsz éve forgatok a nyelvem alatt. Most leírom, hátha attól könnyebb lesz kimondani.

Ez egy helykitöltő szöveg – a végleges cikkek helye. A tartalomkezelés később kerül a rendszerbe, most a szerkezet és az olvasási élmény a fontos.

Vannak helyzetek, amiket évekig ugyanúgy játszunk le. Ugyanaz a konyha, ugyanaz a mondat, ugyanaz a csönd utána. És egyszer csak feltűnik: nem a helyzet változott meg, hanem az, ahogyan ránézünk.

Nem kell mindent ma megfejteni. Néha elég észrevenni, mi történik benned.

Amit érdemes megfigyelni

  • Mikor kezdtél el visszanyelni mondatokat?
  • Kinek a kedvéért maradsz csendben – és tényleg kérte-e ezt?
  • Mi történne, ha egyszer nyugodt hangon kimondanád?

A válaszok nem sürgősek. A kérdések viszont hajlamosak visszatérni, amíg nem foglalkozunk velük.

Aztán majd mesélj, hogy sikerült.

Ez is idevág